Városligeti Műjégpálya története…

A műemléki védelem alatt álló Városligeti Műjégpálya az 1870-es évek óta a téli mozgás, sport és kikapcsolódás jelképe, egyben a magyar jégkorong bölcsője. Budapest egyik gyöngyszeme a Városligeti tó és a Vajdahunyad vár szomszédságában helyezkedik el. Télen több mint 12 ezer m2-es területével Európa legnagyobb szabadtéri mesterséges jégfelületét biztosítja. A Városligeti Műjégpálya a jégszezonon kívül csónakázási és vízi sportolási lehetőséget is kínál a Városligetbe látogató közönségnek.

1869

Előzmények

A jégpálya megnyitását az 1869. november 12-én a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, aki hosszas és kitartó közbenjárás után engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki, amin a pesti hölgyek és urak díjtalanul élvezhetik a korcsolyázás minden örömét.

1870

Megnyitás

A Városligeti Jégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, mikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit.

1874

A kezdetek

Az első „korcsolyacsarnokot” a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg, ami 1874-ben tragikus módon leégett. Helyére Lechner Ödön tervezett új csarnokot, amely 1875. december 11-én nyitotta meg kapuit, de végleges átadására csak 1878 januárjában kerülhetett sor.

fotó: Fortepan

1893

Nemzetközi versenyek

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz.

fotó: Fortepan

1895

Új épület

1895-ben Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.

fotó: Fortepan

1908

Korcsolyázó szövettség

1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Rengeteg korcsolyaversenyt rendeztek a jégpályán, így az is kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása.

1926

Műjégpályává alakulás

A pálya modernizálására 1926-ban került sor. A beruházást Részjegy kibocsátásával finanszírozták a vagyonosabb budapesti polgárok és klubtagok. Ekkor szerelték be a hűtéstechnikai berendezéseket, és megnyílt Európa második, versenyek rendezésére alkalmas műjégpályája. A szükséges gépészet Eduard Engelmann, Krencsey Géza, Hollerung Gábor, Krempels Béla és Bauer Gábor mérnökök közreműködésével készült el. Tovább bővítették a Korcsolya Csarnokot is Ifj. Paulheim Ferenc építész vezetésével

1945

Újjáépítés

A II. Világháború a műjégpályát sem kímélte. A Városligeti Műjégpálya olyan nagy károkat szenvedett, hogy a Világháborút követően teljesen használhatatlanná vált. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében.

1968-ban a jégfelület méretét megnövelték, még több helyet adva a korcsolyázás szerelmeseinek.

1986

Modernizálás

1986-ban átalakították, gépház és a kondenzátortelep került beépítésre, valamint a jégpályán a régebbi fölé újabb, harmadik csőrendszer került.

2008-2011

Teljes megújulás

A Városligeti Műjégpálya és a hozzátartozó épületegyüttes felújításáról szóló szerződést 2008-ban írta alá Budapest Főváros Önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A munka során megújult és kibővült a jégfelület és a fogadóépületek, emellett újjáépült a II. világháború során lebombázott épületszárny is.

A létesítmény a teljes rekonstrukciót követően alkalmassá vált a Városliget kapuja szerep betöltésére, és ezzel jelentősen hozzájárul a Városliget és egész Budapest turizmusának fejlesztéséhez.

A Műjégpálya rekonstrukciója, a műemléki épület felújítása, és a világháborúban lebombázott szárny újjáépítésével a Városliget műemléki környezete egy újjávarázsolt idegenforgalmi látványossággal bővült.

A közel 4,7 milliárd forintos fejlesztést 3,175 milliárd forinttal támogatta az Európai Unió a Városliget kapuja (Városligeti Műjégpálya pálya és épületegyüttes rekonstrukciója) KMOP-3.1.1/E-2008-0004

2011

Napjainkban

A megújult Városligeti Műjégpálya 2011-ben nyitotta újra kapuit, azonban a projekt csak 2015-ben zárult le a hűtőrendszer kiegészítő rekonstrukcióját követően.

A BSK Kft-t az alapító Budapest Főváros Önkormányzat a tulajdonában álló jelentősebb sportlétesítmények üzemeltetésére hozta létre.

A Városligeti Műjégpálya a BSK Kft. székhelye is egyúttal, teljes alapterülete:: 48 823 m2. Télen a jégpálya felülete: 12.070 m2 és 2.040 m2 hokipálya, nyáron a vízfelület: 38.000 m2.

A Városligeti Műjégpályát a BSK Kft. a jogszabályok, az alapítóval kötött közszolgáltatási szerződése, alapító okirata és haszonbérleti szerződésének keretei között üzemelteti.